Nemrég érkezett meg a boltokba a Mosaic - A civilizáció története című társas magyar kiadása, amiben egy ókori birodalom történetét élhetjük újra az alapítástól a virágkorig. A Földközi-tenger mellékén játszódik, de ez senkit ne tévesszen meg! A játék nem tart nekünk történelemórát a Római birodalom tündökléséről. Ezen kívül minden ízében más, mint a Concordia, ami szintén ezt a kort és földrajzi környezetet választja a játék témájául.

mos

„Melyik vezető áll a néped élére? Milyen technológiákat fejleszt ki a civilizációd? Hol alapítod meg az első városod? A terjeszkedésre vagy a termelésre összpontosítasz? Nagy építészek vagy nagy gondolkodók lesznek a néped tagjai? Lenyűgöző csodák vagy kiterjedt kereskedelmi útvonalak jellemzik birodalmadat? Új városokat alapítasz, vagy inkább a katonaságod fejleszted, hogy hódítással növeld birodalmad? Áldani fogják a neved, mert elhoztad az aranykort, vagy átkozni a kizsákmányoló adók miatt?” - Ezeket a döntési lehetőségeket villantja fel a játékszabály első oldala. Becsületére szól, a legtöbbet meg is adja a játék. Ez a játék a nagy civilizációvá válás 9 tartóoszlopán támaszkodik: tudomány, nép(egészség), kormányzat, gazdaság, építészet, mezőgazdaság, harcászat, kultúra, városiasodás - eköré a 9 nagy terület köré szerveződik minden.

mos2

Eredetileg a Forbidden Games-nél jelent meg, akik a Raccoon Tycoon-t és a Lizard Wizard-ot is jegyzik. Szerencsére a megszokott címválasztást megakadályozta, hogy a civilizációra viszonylag kevés szó rímel, a Civilisation assasination címhez pedig nem elég bevállalós a játék harcrendszere. Magyarországon a Gémklub látott benne fantáziát a szerző Glenn Drover. Nem számít elsővonalbéli névnek, mint Lacerda vagy Luciani, de régi motoros a szakmában. A BGG tanulsága szerint 2001 óta jelennek meg játékai. A szóló szabály megírásába bekapcsolódott Turczi Dávid is, de a szóló módot a kiskereskedelmi verzióból kivették. Lehet, hogy majd később jelenik meg kiegészítőként. A grafikai tervezésen nem kevesebb, mint 7 ember dolgozott, név szerint: Jared Blando, Hendrik Noack, Jacoby O'Connor, Grzegorz Pedrycz, Jessica Riola, Erica Rossi, Annie Stegg. Ennek ellenére a designi egységesnek hat, összességében a játék szép.

A játékosinterakció meglehetősen gyenge civilizácóépítő játékhoz képest. Az elérhető 8 akcióból 6-nál draftolhatunk el egymás elől lehetőségeket - sőt még a térképen is zajlik egyfajta többségszerzés - mégsem érződik a többi játékos ténykedése korlátozónak a parti során. Képesek vagyunk építkezni egymás mellett. Ez egy euró játék, nem vártunk tőle epikus csatákat, vagy hosszú mindent eldöntő tárgyalásokat. Azonban a többségszerző mechanizmus miatt egy kicsit jelentősebb egymásra hatásra számítottunk. Ennek kárát látja a tematika is. Miután nincs sem harc, sem diplomácia, nyugodtan át lehetne ültetni a játék mechanizmusait valamilyen vállalatirányítós euróba. Hadseregünk lehet, de fenntartani például nem kell az állományt. (Nincs zsold vagy, bármi más állandó költség a letett egységek vonzataként.) A szerencse szerepe csekély. Számít, hogy mi kerül elő egy-egy húzópakliból, de mivel több nyílt kínálatból is draftolhatunk az akcióink során, valamelyikben majdnem biztosan fogunk olyat találni, ami ideálisan viszi előre a játékunkat. A szabály 2-6 játékosnak szól, de hatan valószínűleg már túlságosan hosszúak lennének a körök, 2-3 résztvevővel pedig szűkíteni kell a játékteret. Az újrajátszhatóság végtelen. Változik a felpakolás, változnak a kezdő képességek, és biztosan nem lehet benne nyerő stratégiát megalkotni, de tematikus szempontból nem ennyire rózsás a helyzet: felvetődik a kérdés, hogy megtaláljuk-e magunkban a motivációt, hogy legközelebb is ezzel a kissé felpuhított civilizációépítő darabbal játsszunk, ami a Concordia és a Clash of Cultures közé pozícionálja magát. Nagyon sok új játék jelenik meg. Ha egy új darab 32.000,- forint, - amennyiben fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy lesz-e kedvünk újra játszani vele, - az megkérdőjelezhető befektetés. A játékidő képes 3 óra fölé menni, ami nem feltétlenül indokolt. (A cikk szerzője kifejezetten szereti és keresi a hosszú játékokat, mert nézetei szerint azok adnak igazi lehetőséget az elmélyült beleélésre, de itt nem kaptuk meg ezt az élményt, ezért inkább a parti lezárási lehetőségét kerestük. – a szerk.)

A szerző, mint szereplő.

A BGG-n már több mint 500-an értékelték a szubjektív játékélményt. Jelenleg 7,6 ponton áll, ami talán lefelé torzít egy kicsit. Több negatív értékelés is született a Kick Starter projekt amatőr hibái miatt, ezek nem magát a játékot, hanem a kiadót érintik. Mi magunk nem találtuk meg benne a számításunkat, de érzékelhetően jelen van egy csoport a játékos közösségen belül, akik az épp ennyire konfrontatív darabokat keresik és hajlandóak a történelemhez és a véres valósághoz képest jelentős kompromisszumot vállalni, egy sértődésektől mentes játékülés érdekében. Ezért biztosak vagyunk benne, hogy a Mosaic is meg fogja találni az értő közönségét. Éppen ezért nem is szeretnénk itt hibákat szerepeltetni, egyszerűen megjegyezzük, hogy nem a mi stílusunkra szabták ezt a játékot. Az összetettséget 2,95-re skálázta be az eddigi 118 értékelő. Ennél azért egy hajszálnyit komplexebb a játék. (Valószínűleg az értékelők a Clash of Cultures-ön edződtek, így ez jóval egyszerűbbnek tűnt.) Az ára 30.000,- forint körül alakul. A megvásárlását azoknak ajánljuk, akik már jól kiismerték a saját ízlésüket és vonzza őket egy ilyen kompromisszumokkal dolgozó játék.

Mennyire ösztönzi a játék a győzelmet? - Sokkal kevésbé, mint azt előre vártuk. Mindenkinek lesz lehetősége fejlődni, városokat, csodákat építeni, haderőt fejleszteni (amit utána nem vetünk be). Így ha nem a legtöbb pontot gyűjtjük a partiban, akkor sem marad hiányérzetünk.

Nézzük milyen mechanizmusokkal találkozhatunk a játékban!? Változó játékosképességek: a játék kezdetén mindenki választ egy vezetőt, aki megadja a későbbi civilizáció lehetséges karakterét. Kapunk valamilyen állandó képességet és kezdő erőforrásokat. Akcióválasztás/láncolatok kialakítása: nyolc féle cselekvés közül választhatunk, ami az átlaghoz mérten nem kevés, de nem kell a manapság népszerű szuperkombókra felkészülni. Vannak civilizációs mérföldkövek és aranykor lapkák, ezek játék közbeni célokként működnek, aki előbb teljesíti, elveheti. Nem kell egy külön kört rászánni, vagyis a cél teljesítése nem külön akció. Területtöbbség: ahogy már leírtuk, nincs összecsapás, csak jelenlét. A seregeink viszont beszámítanak a területek dominanciájáért folytatott harcba a települések mellett. Változó felpakolás: a játék talán legkarakteresebb eleme, hogy a térképet hatszögrács osztja fel. Ezekre lapkák kerülnek, amik az adott helyszínen megszerezhető árukat jelölnek. Ahhoz, hogy sikerüljön kiaknázni a hely, vagy a helyiek adottságait települést kell ott alapítani. A bónuszjelölőket akkor válthatjuk erőforrásra, ha az általuk elfoglalt hexán építkeztünk. De nem csak költhető erőforrásokat vehetünk fel a hatszögekről, hanem ún. kereskedelmi árukat is. Ezek csak a kereskedőink pallérozottságára reflektálnak. Minél több féle áru kereskedésében van tapasztalatunk, annál nagyobb bevételekre tehetünk szert, ha vámot szedünk. Ezen kívül a játék végi pontozásban is szerepük lesz. Megépíthetünk kézműves falukat, amik célkártyaként funkcionálnak a játék végéig, ha sikerül kereskedelmi kapcsolatot kiépíteni arra a három áruféleségre, amit a falu kér, akkor pontokkal jutalmaz a játék. (Egyedi célok.) Játék végi bónuszok: a leírtak szerint nyílt kínálatból draftolhatjuk el, a parti során, hogy milyen típusú kézművesfalut szeretnénk alapítani. Véleményünk szerint ez adja a játék lényegét. Ha valaki képes a térkép lehetőségeit összevetni a megalapítható faluk kínálatával és jól tud a játékostársak közt helyezkedni, sikeres lehet. Nyílt draft: a játék leghangsúlyosabb mechanizmusa. A nyolc akciónkból hatot valamilyen nyílt kínálat segítségével fogunk pontosabban meghatározni. Itt jelenik meg legmarkánsabban a szerencse szerepe. Ha az előttünk lévő frissíti a kínálatot, lehet, hogy számunkra kedvező, vagy épp kedvezőtlen irányba befolyásolja azt. Kollekcióépítés: ez talán a leggyengébb modul a játékban. A civilizáció kilenc alappillérre épül, ezeket egy-egy ikon szimbolizálja a kijátszott kártyáinkon. Ezek az ikonok, előfeltételei lehetnek további kártyakijátszásoknak, vagy célok teljesítésének. (Civilizációs mérföldkő.) Sajnos a játék során megtörténik, hogy egy-egy technológiát nem azért fejleszt ki a játékos, mert valóban használni akarja, hanem csak azért, hogy a lejátszott kártyával meglegyen a megfelelő számú ikon a tablóján. Ez nem segíti, hanem rontja a beleélést. A kollekcióépítésben résztvevő kártyacsoportot használjuk tablóépítésre is: a technológiakártyák egyszer létrejövő eseményekkel és állandó képességekkel segítik a civilizációnkat. Szintén csökkenti a beleélhetőséget, az erőforrásgazdálkodás ide tartozó része. Az „ötlet” fizikai erőforrásként van jelen a játékban. Gyenge szóviccel élve: nem túl ötletes. Jobb lett volna, ha valahogy a népességre reflektál a technológiai fejlődés. Ugyanis az ötletek az emberek fejében születnek meg, nem elegáns megoldás fizikai jelölővé degradálni, mint a követ, élelmet és pénzt.

mosa3

BGG értékelésünk 7 pont. Azzal a kijelentéssel tesszük közzé az adott pontszámot, hogy tisztában vagyunk vele, a játék könnyen megtalálhatja az értő közönségét. Olyasmit kínál, amire manapság sokan vevők: kicsit felpuhított, békés játékmenetben egy nem történelmi, maximum történelmi ihletettségű euró darabot. Mi nem lettünk a rajongói, de elismerjük azt, hogy tervezési szempontból nem hibákkal, inkább ízlésben lévő különbségekkel találkoztunk.

Hívjuk a kedves olvasókat, gyertek, beszélgessünk a játékról! Próbáltátok? Mást gondoltok? Írjátok meg nekünk! Köszönjük, ha véleményetekkel ötleteket adtok a szerkesztőségünknek! Jövő héten maradunk a magyar kiadású újdonságoknál, de egy 4 fölötti komplexitású nagyágyúról fogunk véleményt mondani.

A Dice & Decks nevében köszönjük Péternek, hogy megmutatta nekünk a Mosaic – A civilizáció története - című játékot. Ezzel alapanyagot biztosított a cikk megírásához!